A Beregszászi Üdülőövezet balneológiai alaptartalékához hat termálvízlelőhely tartozik.

Az ásványvizek előfordulása a vulkanikus folyamatokkal kapcsolatos, amelyekből a Beregvidéki peremhegységek alakultak ki. Kárpátalja egyébként - a Krímhez hasonlóan - az újabbkori földtörténet vulkanikus képződményei alapján a föld mélyét tekintve a magas hőmérsékletű régióhoz tartozik. Míg a világon leginkább elterjedt nitrogéntartalmú, főleg a gyengén ásványi anyagokat tartalmazó ónos vizek jelentős mélységekben a kőzetek kimosódásával alakulnak ki (Oroszországban, Bulgáriában, Franciaországban, Spanyolországban, stb.), addig a szénsavas hévizek általában a negyedik vulkanikus kor övezetében fordulnak elő. Sajátos nitrogén-szénsavas típusú forró vizek, nátriumklorid összetételű hévizek figyelhetők meg a jelenlegi vulkanikus tevékenység helyszínein (Új-Zéland, Kamcsatka, stb.). Ezek a felszínre törve szinte összes gázaikat elvesztik és ónos vízzé válnak. Az ilyen típusú vizekhez sorolhatók a Beregvidéken feltárt ásványvíz-lelőhelyek is.

Kovás (szilíciumos), túlnyomórészt nátriumklorid tartalmú hévizek

Beregszászi lelőhely, Beregszász város

A szilíciumos hévizek felhasználása a szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi megbetegedések és bőrbetegségek esetében hoz kiváló eredményeket. A gyógyhatáson kívül a kova- (szilícium) tartalmú ásványvíz jelentőségét növeli a benne gázformában előforduló nitrogén, szénsav, ezen vizek ónos reakciója.